Nyitó – G. Szabina
fiatal nő,
feleség,
egy fiúgyermek anyukája
óvodapedagógus,
12 év gyakorlatban eltöltött szakmai tapasztalat,
tudatos gyermekneveléssel kapcsolatos szakmai tartalmak írója,
Nyitó – G. Szabina
fiatal nő,
feleség,
egy fiúgyermek anyukája
óvodapedagógus,
12 év gyakorlatban eltöltött szakmai tapasztalat,
tudatos gyermekneveléssel kapcsolatos szakmai tartalmak írója,
Azon szerencsés emberek közé tartozom, akiknek a hivatása a szenvedélye és a hobbija is egyaránt. A pedagógia. Szeretem a pedagógiát, szeretek pedagógus lenni. Szeretem, hogy a tudásomat nap mint nap feltudom használni a fiam fejlődése, formálása érdekében. Azaz igazság, hogy mikor óvodapedagógusként dolgoztam, azt hittem, hogy ez csak egy szakma. Amit hogyha letelik a munkanap ott hagyok az oviban ... egészen addig amíg anya nem lettem így gondoltam. Aztán szépen lassan ráeszméltem, hogy a pedagógia bennem van, belőlem árad, letagadhatatlanul része a személyiségemnek, lényem lét eleme. Nem tudnék és rájöttem, hogy nem is akarok létezni nélküle.
Kikapcsol, megnyugtat, feltölt - ezekkel a szavakkal tudnám jellemezni, hogy számomra mit jelent és mit is ad az írás. Szeretem, ahogy a sok kis apró részlet egésszé válik. Szeretem, hogy az általam készített képek visszaköszönnek a könyvekben. Szeretek alkotni. Elmélyedni a gondolataimban, szeretem megfogalmazni azokat. Egyszerűen csak leírni, kiadni magamból mindent, ami a fejemben és a lelkemben van.
A pedagógia az írás és a tudatosság. E három terület kapcsolata kiemelkedően fontos számomra, hiszen folyamatosan kapcsolódnak egymáshoz, egymásra épülnek, kiegészítik egymást.
A munkám során folyamatosan gondolkodok, újragondolok, tervezek, újra tervezek, alkotok. Ezeket pedig folyamatosan leírom. A leírtakat pedig időről időre előtudom venni, feltudom használni a mindennapi munkám során.
Mindezt mindig tudatosan teszem. Mivel, hogy óvodapedagógus vagyok és egyben anya is, én gyakorlatilag sosem esek ki a "gyakorlatból". De mióta anya lettem, teljesen másképp látom a pedagógiát, a gyereknevelést, a munkámat.
Szeretek tudatosan nevelni, szeretem átgondolni a dolgokat, szeretek előre látni, tervezni. Szeretek önmagamra reflektálni. Szeretem, hogy a gyereknevelésben a változás az, ami állandó. Szeretem, hogy megújulok, hogy tovább gondolok. Szeretem ahogyan kibontakoznak a dolgok, ahogyan haladunk előre. Szeretem látni a befektetett munkánk eredményét. Legyen szó a munkáról vagy a fiunk neveléséről.
Pályafutásom elején megismerkedtem a tartás javító torna elemeivel, valamint a Montessori pedagógiába is betekintést nyertem.
Későbbi éveim során, egy másik intézményben dolgoztam két különböző módon működő csoportban. Az egyik csoport integráló csoport, a másik két nyelvű csoport (magyar – angol). Szerencsésnek mondhatom magam, hogy megismerkedhettem, illetve elsajátíthattam ezeknek a pedagógiai módszereknek az elemeit. Ez az intézmény meghatározó mind szakmai mind személyes vonatkozásban számomra.
Jelenlegi munkahelyemen angol oktatóként is dolgozom kettő csoportban. Továbbá mentorként három mentoráltam szakmai fejlődését segítem szintén angol területen.
Célom munkám során, hogy egy szeretetteljes, biztonságos, bensőséges légkört teremtsek a gyermekek számára, ahova jó kedvűen és mosolyogva sétálnak be reggelente, és élményekkel telve térnek haza. Továbbá, hogy legjobb tudásom szerint, óvjam, neveljem, szeressem a gyermekeket és fejlesszem őket számukra a legmegfelelőbben, legjobb szakmai tudásommal.
Célom, hogy minél több anyukának, illetve családnak tudjak segíteni, a blog bejegyzéseimen keresztül. Ezen bejegyzések fókuszában a gyermeki fejlődés áll, melyet igyekszem úgy elmagyarázni, hogy megértsétek gyermeketeket, a gyermeki működést, hogy mi zajlik a háttérben. Hétköznapi példákon keresztül elmagyarázva, és a bejegyzésekben megoldási lehetőségeket is kínálva.
"...Soha nem hagyod magára, mint egy védőháló működsz
körülötte folyamatosan. Hátra lépsz, hogy hadd próbálkozzon,
biztosítod számára az ehhez szükséges megfelelő eszközöket,
teret. Próbálkozik és ha nem sikerül, semmi baj, ott vagy
vele, magyarázod, mutatod, segítesz, nem baj legközelebb
jobban fog menni, bíztatod. Lehet, hogy csak az ötödik hatodik
alkalom után fog neki sikerülni, de a lényeg az, hogy Te
mindig ott voltál/ vagy neki és ő ezt tudja és ő rád mindig
számít, mert tudja, hogy számíthat.
Nem hagyod cserben.
Ez a legfontosabb.
Ezt jelenti szülőnek lenni..."
Nyitó - G. Szabina